Sziasztok! Rengeteget gondolkoztam az elmúlt időszakban, hogy bele merjek-e vágni ismét az írásba. Őszintén szólva hiányzott kicsit a blogvilág, de nem vagyok biztos abban, hogy van olyan ember még, akit érdekelhet, amit csinálok. Szóval lényegében a visszatérés most attól függ, hogy van-e még olyan ember, akit érdekel az irományom. Ahogy a cím is mutatja, a visszatérés egy új történettel párosulna. Hogy megkönnyítsem a döntés, egy rövid kis ismertetőfélét hoztam nektek belőle.
Bármilyen reakciót szívesen fogadok akár itt, akár a Facebook-os oldalon.
Kellemes olvasást!
Love, Elizabeth Angel
Gyilkos szerelem
„A szerelem számomra
nem más, mint egy átok, amely beszövi életem minden napját. Egy
percre sem hagy nyugodni. Beférkőzik a tudatomba és belülről
őröl fel. Képtelen voltam érezni. Sohasem voltam szerelmes. Én
ebből az érzésből táplálkozom, ez az éltetőerőm. Fogalmam
sem volt, milyen lehet valakit teljes szívből szeretni, és azt
hittem, hogy soha nem is fogom megtudni. Abban a hitben éltem, hogy
életem végéig egyedül maradok. Egészen addig, amíg nem
találkoztam Vele. Szerencsétlenségemre azonban ez a szerelem
sohasem teljesülhet be. Az lenne maga a pusztulás.”
Egy érzés, amely
emberek életébe kerül. Egy érzés, mely összekapcsol,
és nem szabadulhatsz tőle. Egy érzés, mely felforgatja a
világod. Egy érzés, melyért küzdenél a végsőkig. Egy
lány, kinek súlyos titok nyomja a lelkét. Egy fiú,
aki játéknak tekinti az életét. Egy szerelem, mely
halálra van ítélve. Gyilkos szerelem.
